Az eső

Minden elem egyformán fontos, mert szorosan együttműködve tudja csak biztosítani a létezést. A szabályok, így a felsorolás, kategorizálás is meghatározó jelentőséggel bír életünkben. Az esőt a harmadik helyre sorolom ezért az elemek sorában. Az eső folyékony, cseppfolyós halmazállapotú elem. Összetétele változó. Feladata sokrétű. A hó, és az eső összefoglaló néven csapadék. A hónak a szerepe más, erről a természeti katasztrófák című fejezetben írok. Az eső összegyűjti, és visszajuttatja a levegő portartalmát a talajba. Ezzel részt vesz a levegő tisztításának folyamatában. Öntözi, és táplálja a természetet, biztosítva örök létezését. Az állóvizek párolgás miatti veszteségét pótolja. Hűti, és folyamatosan nedvesen tartja a föld egyes területeit. Az eső a felhőréteg természet általi gázokkal történő befolyásolásával esik, olyan mennyiségben, és azon a helyen, ahol a felszálló gázok jelzik a felhőnek, hogy annak a területnek vízre van szüksége. Abba a felhőrétegbe, ahonnan az eső esik, párolgás útján jut fel a víz. A víz abban a magasságban lévő speciális időjárás miatt megfagy, de a sótartalom miatt inkább kásás halmazállapotúvá válik. Ez a felhőréteg körül veszi a földet, összefüggő egységet képezve. Változás a felhőréteg vastagságában van. Színét tekintve átlátszó réteg, mely az eső esése előtt válik sötétkék színűvé. Erre mondjuk, hogy beborult az ég, esni fog az eső. Ez a felhőréteg nem összekeverendő a bárányfelhővel, mert abból nem esik eső, az mást célt szolgál. A párolgás legnagyobb részét a nap az állóvizeket melegítve végzi. Nagy mennyiségben sós víz párolgásával kerül a víz a felhőbe. Így természetes tápanyag is található benne, melyre minden a földön található területnek, élőlénynek, szántóföldnek, erdőknek szüksége van a létezés fenntartásához. A felhőréteg vastagsága attól függ, hogy a föld melyik területe felett helyezkedik el. Minél vastagabb a felhőréteg, annál több víz tárolására alkalmas. Miért nem egyforma vastagságú mindenhol a felhőréteg? A logikus, egyszerű magyarázat az lehet, hogy a föld nem minden területén van szükség egyforma mennyiségű esőre, vízre, azonos időben. Az állóvizekbe csak az elpárolgott mennyiséget kell pótolni, visszajuttatni. A termőföldeknek megfelelő időszerűséggel, megfelelő mennyiségű esőre van szükségük, a bő termés eléréséhez. Az erdővel borított területeken kevesebb alkalommal, de kiadós esőre van szükség. A növények a talajból szívják magukba a létezésükhöz szükséges vizet. A nap kevésbé tudja az erdőkben lévő talajt szárítani, mint nyílt területeken. Ott tovább tud nedves maradni, hosszabb ideig táplálja a növényeket. Az esővizet egyedül az ember számára nem célszerű közvetlen módon használni. Minden más élőlény számára hasznos, és nélkülözhetetlen. A mi részünkre a tiszta ivóvizet az artézi kutak biztosítják. Egy példa. A varacskos disznó bőrének szüksége van arra, hogy az eső által keletkezett pocsolyákban hempergőzve összesározza teljes testét. Ez szinte minden disznó fajtára igaz, de rá különösen. A Mi testünknek nem, nem is szeretjük, ha sárosak vagyunk. Az disznó dolog. Talán innen ered a mocskos disznó szidalmunk. Mi átvitt értelemben vagyunk sárosak, mert itt lelhető fel negyedik hibánk, szintén halmozottan. Mi fürdésre, mosásra a vizet, folyóvizeinket megtisztítva, otthonukba juttatva tudjuk, de Mi ezt is mérgezzük olyan anyagokkal, amitől lehetetlen megtisztítani. Semlegesíteni a mérgező anyagokat lehet bizonyos eljárásokkal, de az költséges, ezért fizetünk ilyen sokat a vízért és a csatornáért. Miért fizetünk egyre több csatornadíjat, mint vízdíjat? Magyarázatot a természeti katasztrófák című fejezetben írok erre.