A természeti katasztrófák

Elérkeztünk ahhoz a fejezethez, ahol magyarázatokat találunk az elkövetett hibáinkra, és a lehetséges megoldások is ebben a fejezetben rejlenek. Menjünk sorban. Első hibánk. A föld mélységi erőforrásainak, állandó vissza nem termelődő alkotóelemeinek felszínre hozása, feleslegesen nagy mennyiségben. A felszínre hozás a szárazföldi részeken történt. Meggyengítettük ezáltal a szigetelőréteget különböző helyeken, különböző mélységben. Elképzelésem szerint ezáltal egyrészt a föld belső hőjét biztosító folyékony anyag az északi félteke felé tolódott védekezésképp nagy mennyiségben, ez olvasztja alulról az északi jégréteget, mely a belső hő hűtésére szolgál északon és délen is. Ezért nincs vulkánkitörés, melyre a mindennapi életünkhöz szükséges erőforrások újra termelődése miatt szükségünk lenne. Másrészt a belső mag a mágnesesség megváltozása miatt már nem középen helyezkedik el. Ebből több problémánk keletkezett. A föld a napot a déli féltekén lévő jégréteg felé vonzza, pályája megváltozott. Északon egyre fagyosabb, délen egyre forróbb az időjárás. A következmény az emberiség számára kezelhetetlen hideg-hóval északon, délen tüzeket is okozó perzselő forróság. Az északi jégréteg tehát alulról, a déli jégréteg felülről melegszik, olvad. Ha tovább olvadnak, az eredmény az lehet, hogy az összes szunnyadó vulkán egyszerre fog kitörni, mert nem lesz, ami a belső hőt hűtse. Az állóvizekbe kerülő olvadék pedig áradásokhoz vezethet. Másik probléma, hogy a szigetelőréteg tulajdonságának, rétegének általunk történő megváltozása miatt törésvonalak keletkeztek, ez egyre nagyobb erejű, pusztító földrengéseket, a vizeken hatalmas hullámokat okoznak, mert nem nyeli el a szigetelőréteg a hőtágulási és összehúzódási folyamatokat. A harmadik és talán legnagyobb probléma, hogy elmozdulhatott közép helyzetéből a föld belső magja, mely a mágnesesség segítségével a körülöttünk keringő bolygókat használva tartja magát a helyén. Amennyiben a belső mag elmozdult, akkor a föld sem az eredeti helyén van, így változhatott meg a földet körül vevő atmoszféra összetétele. Ez hatással lehet a levegő összetételére is, mert káros szennyeződések juthattak a levegőbe a világűrből. A levegő ilyen hatású összetételének megváltozásához a létezés nem fog tudni alkalmazkodni. Mindent, amit a szigetelőrétegből kibányásztunk, ha nem is eredeti állapotra, de nagyrészt ugyanúgy, ugyanarra a helyre érdemes lenne visszahelyezni. Vesztenivalónk nincs, csak nyerhetünk vele. Második hibánk, mely összefügg az elsővel. A szigetelőréteg felszínre hozásával, használatával olyan mérgező, a természetre káros anyagok kerültek környezetünkbe, melyek a levegőt és az állóvizeket is szennyezik. A mérgező anyagokkal történő környezetszennyezés következtében, több növényfajta, és nagyon sok szerves faj állománya drasztikus módon ritkult, egyes fajok teljesen ki is pusztultak, felborult az ökológiai egyensúly. A levegőt, és a vizeket ezen kívül olyan egyéb általunk előállított mérgező anyagokkal is szennyezzük, amiket tudnánk nélkülözni mindennapi életvitelünkben. Káros tevékenység részünkről még az erdők, és az ott élő szerves élőlények irtása, hegyek felrobbantása, az eső erdők növény-állományának ritkítása, és az ott élő élőlények kiirtása is. Mi nem Istenek vagyunk, a földet nem alakíthatjuk át saját érdekeink miatt, mert a napjainkban egyre sűrűbben előforduló természeti katasztrófákkal kell szembenéznünk. Megküzdeni velük nagy nehézségekbe ütközik, szinte megoldhatatlan feladatokat okoz. Harmadik hibánk. Az egyenlítő a nap pályájának vonala. Ezen a vonalon három nagy kiterjedésű részen találhatóak az eső, és monszun erdők. A bak, és a ráktérítő közötti szakaszon. Dél-Amerikában, Afrikában, és Indiában-Indonéziában. A föld ökológiájának meghatározó területei. A levegő tisztításának legnagyobb feladatát végzik, miközben az esőt is szabályozzák ezek a területek. Ezek irtása végzetes katasztrófákat okozhat, ha nem megfelelően esik az eső és nem tisztul kellően a levegő. Negyedik hibánk, mely összefügg a harmadikkal. Az eső kellő helyen, és megfelelő mennyiségben történő esését több káros tevékenységünkkel is befolyásoljuk. Nagy részben az eső, és monszun erdők ökológiájának megváltoztatásával. Másrészt az ipari termelés által kibocsátott gázok a felhőrétegeket átalakították. A föld felszínét az erdőirtással, hegyek robbantásával, beépítéssel pedig nagymértékben átalakítottuk, szegény esőfelhő réteg csak kapkodja a fejét, nem tudja eldönteni, miként változzon, és milyen gyorsasággal a Mi igényeinkhez igazodva. A szél pedig egyre erősebben fúj, mert nem gyengítik erejét a hegyek, dombok. Az esőfelhőréteg nem képes mutációra. Úgy döntött össze-vissza esik mindenhol, ha kell, ha nem. Ötödik hibánk. Az idő a Gergely naptár szerinti meghatározással nem megfelelő. Bizonytalanságot tartalmaz, állandó korrigálásra szorul. Az idő nem lehet bizonytalan, csak változó, múló. Állandónak, és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A napon belüli óraszám is hosszú. Az ezekben rejlő problémák felsorolása hosszú lenne, bele sem kezdek. Két fontos dolgot említek az egyik az, hogy nekünk embereknek a tevékenységünket nappal kell végeznünk, éjjel pedig át kell adnunk a terepet az éjszakai tevékenységüket végző élőlényeknek, nem zavarhatjuk Őket munkájukban, mert az embertől tartanak, félnek. A másik a Gergely naptár nem megfelelősége, bizonytalansága miatt a legnehezebb a mezőgazdasági tevékenységet végzőknek a dolga, nem tudnak kellőképp igazodni az idő múlásához. Nehezen határozzák meg a szántás, vetés, aratás kellő időszakát. A mezőgazdasági ágazatok a létezés alapjai, itt termelődnek a legtöbb létfontosságú, egészséges élelmiszerek, és alapanyagok. Sokat gondolkoztam ezen, én a naptárat, és az időt a következőképp alakítanám át. A napon belüli óraszámot a nappali óraszám éves átlaghoz igazítva 22 órában állapítanám meg, változtatás nélkül, egész évben állandóra. Az órán belüli percet 80 egységre változtatnám, a másodpercet 60 egységen hagynám. Mivel így egy órán belül több a percek száma, az idő lassul. A naptárat az év leghosszabb nappalán június 24-én, nulla óra, nulla perckor újra indítanám a következő állandó modellel. Egy hét álljon hat napból. Egy hónap négy hétből. Egy év tizenhat hónapból. Így egy év 384 napból állna. Az idő ezáltal is lassul, de állandósul, és az évszakok is jobban meghatározhatók lesznek. Hatodik hibánk. A természet szerves, és szervetlen élőlényeinek irtása, pusztítása tudatosan. Ahelyett, hogy vigyáznánk, óvnánk a Minket körül vevő, és kiszolgáló természetet, Mi saját önös érdekeinktől vezérelve, céljaink megvalósításához irtjuk és pusztítjuk azt. A folyamat évszázadokkal ezelőtt kezdődött, néhány évtizede folyamatosan gyorsul, mostanra akkora kárt okozva a természet egyensúlyában, hogy már épp, hogy csak működni tud. Helyreállítása nehéz feladat lesz, de nem lehetetlen. Az eltűnt fajokat nem tudjuk pótolni, csak Istenben bízhatunk, hogy visszaadja Őket a természetnek. Hetedik hibánk. Területfoglalás, gyarmatosítás háborúskodással, egymás ölésével. A föld fajtól, nemtől, vallástól függetlenül egyformán minden emberé. Egy fajnak, vagy nemzetnek sem volt joga területet másik emberi fajtól elvenni, szinte kipusztítva annak állományát. Az őslakosság szerepe nélkülözhetetlen a természet egyensúlyának fenntartásában, ez mostanra nyilvánvalóvá vált. Az élőhelyük sajátosságait minden szempontból csak Ők ismerték igazán. Ennek titkait el nem árulták, ezért a betelepülők csak úgy-ahogy megismerték, de nem eléggé. A következményei ennek a háborúskodás, fegyverkezés, mely még napjainkban is folyik. Sőt egyre fenyegetőbb veszély. Az emberiség kapzsivá, gondolkodása öncélúvá vált. Mindennapi életvitelére a felhalmozás, törtetés, pénzhajhászás jellemző bármi áron, akár erőszak alkalmazásával is. Az időjárási viszonyokhoz, annak ismerete nélküli alkalmazkodás betegségek kialakulásához vezetett. A területfoglalás utáni beépítés, iparosítás a természet egészére nézve súlyos károkat okozott. Ez vezetett a nyolcadik hibánk elkövetéséhez.