A levegő

Fontosságát tekintve a második helyen áll az elemek sorában a minket mindenhol körül vevő levegő. Feladata sokrétű, de a legfontosabb az oxigén biztosítása a létezéshez. Összetétele változó, melyet az élőlények, és általunk kibocsátott anyagok, az időjárás, a földrajzi elhelyezkedés, és a földtől való távolság határoz meg. Legnagyobb része oxigén, mely nélkülözhetetlen a földön élő szerves élőlények számára az élethez. A szervezet megfelelő működéséhez. Található benne azonban a természet által, az élőlények által, és általunk kibocsátott káros anyag, gáz, por, és pára. Ahhoz, hogy oxigéntartalma a létezéshez szükséges mennyiségben legyen jelen benne, tisztulnia kell. A szervezetre káros anyagoknak kell távozni belőle. A tisztulás állandó, bonyolult, több lépcsős folyamat, és több a földön található szerves, és szervetlen anyag vesz részt benne. A tisztulást segíti még a szél, az eső, és a nap is. A szél a föld körül lévő bolygók mozgása által van jelen földünk légterében, a levegőben. A szél erejét a különböző magasságú hegyek, dombok szabályozzák. A szélnek a szerepe a létezésre nézve elenyésző, ezért nem sorolható a négy fő elem mellé. A levegő részét képezi. A szilárd halmazállapotú apró szemcséjű por egy részét minden élőlény maga szűri ki. Mi emberek ezt az orrunkban, fülünkben található szőr segítségével tesszük. A légnemű szennyeződések kisebb részét a szárazföldön élő szerves élőlények tüdő nevű szerve is tisztítja. A tüdő által csak tiszta oxigén kerül szervezetükbe. Az emberébe is. A por a szél által kerül a levegőbe, ennek egy részét a pára semlegesíti, másik részét az eső mossa vissza a talajba. A káros légnemű anyagok nagyobb részének levegőből történő tisztítását a természet önállóan, szabályozott módon végzi, és használja fel különböző célokra. Egyrészét a szárazföldön élő növények elnyelik, majd a nap segítségével fotoszintézis útján oxigénné alakítják, mely így vissza jut a levegőbe. Nagyrészét a szél a vizek, tavak, tengerek, óceánok felé fújja, ahol az eső a vízbe mossa. A vízben található növények tisztítják, és látják el a vizet a benne élő élőlények számára szükséges oxigénnel. Ebben a tisztítási folyamatban a fotoszintézisen kívül, részt vesznek apró termetű szerves élőlények, a planktonok, kagylók, tengeri csillagok több faj, és a vízben található só is. Egy példa erre. A bálna amikor száját kinyitja és úszik, közben nagy mennyiségű vízzel plankton jut szervezetébe, ezzel táplálkozik. A beszívott, általa kitisztított vizet, melyre nincs szüksége a felszínre úszva, a vízből kiemelkedve magasra szökő erős sugárban löki ki magából. Ez nemcsak párát, de kis mennyiségű oxigént is visszajuttat a levegőbe, miközben tisztán vissza kerül a vízbe. Az állóvizekben található sóra a nagyobb termetű, hosszabb életű élőlényeknek van szüksége, létfenntartásukhoz, ahogy nekünk embereknek is. Valaki elgondolkozott már a víz vegyjelén? H2O. Ez két hidrogén, és egy oxigén elem kötődése a kémiában. Mindkettő légnemű. A hidrogén ráadásul könnyen lángra robbanó gáz. Gyúlékony gázt iszunk? Ebben fürdünk, és esetleg közben rá is gyújtunk? Hmm. Elgondolkodtató. Hogyan lesz ebből folyékony halmazállapotú vegyi anyag, ami nem gyullad meg? Jó kérdés, sehogy. A víz, az víz, nem vegyi anyag, nem lehet vegyjele. Természetes anyag. A halak rá ne szokjanak a dohányzásra, mert nagy baj lesz. Azt is érdemes lenne eldönteni, hogy a hidrogén könnyeb, vagy nehezebb halmazállapotú a levegőnél, mert az oxigén egy kicsit nehezebb, ezért marad a föld közelében a levegőben. Minél magasabbra megyünk a földtől, a levegő oxigéntartalma egyre kevesebb. A víz még hűtésre sem alkalmas, mert melegszik miközben hűtésre használjuk, átveszi a leadott hőt. A CO2, és a CO3-ról is ejtenék pár szót. Szén-dioxid, illetve szén-monoxid. A szén-dioxidot az élőlények lélegzik ki, Mi emberek is. Szén, és több oxigén molekula kötődése. A szén-monoxid égési melléktermék. Kérdés, miért szennyezi ez olyan módon a levegőt, ami üvegházhatást okoz? Sehogy, nem ez szennyezi. Ha oxigén jut belőle a levegőbe, inkább segíti tisztulását. A levegőben lévő káros anyagok, gázok legnagyobb részét a föld több pontján található nagy kiterjedésű, sűrűn benőtt, nagy páratartalommal rendelkező eső erdök növényei nyelik el, raktározzák, de nem tisztítják, nem termelnek oxigént, más célra használják. A bennük felgyülemlett káros anyagokat, gázokat átalakítják, a levegőbe juttatják, és ezzel az általuk szabályozott visszajuttatással befolyásolják azt a felhőréteget, amiből az eső esik. Mikor, hol és mennyi essen. Ezek olyan a levegőnél könnyeb gázszerű anyagok lehetnek, melyek abba a magasságba tudnak emelkedni, ahol az esőt biztosító felhőréteg található. A feljuttatott gázok mennyiségével ösztönzik a felhőréteget csapadék hullásra. Az eső erdökben élő szerves élőlények az állandóan jelenlévő sűrű párásságnak köszönhetően, mely káros anyag mentes, jutnak hozzá az oxigénhez, szervezetük felépítése, működése ezért bonyolultabb. Nekik azon kívül, hogy ott kell élniük, feladatuk az eső erdők ökológiájának szabályozása, fenntartása. Hálásak ezért, jól érzik ott magukat, és ott létezik számukra az ideális életkörülmény. Rovarok, madarak, kisebb-nagyobb termetű emlősök sokasága alkotja az eső erdök ökológiáját a növényekkel együtt szoros, állandó szindiózisban élve. Egy példa erre egy csodálatra méltó emlősállat, az elefánt. Mi nemcsak az élőhelyét pusztítjuk saját célunkra, de még magát az elefántot is írtjuk több okból, vagy saját céljainkra használjuk fel, ereje, termete, kinézete, képességei miatt. Cirkuszban, státusz szimbólumként, vontatáshoz, szállításhoz. Ezt nem szereti, nem ez a dolga. Ő nem erőgép, nem bohóc, és nem eszköz. Az élőhelyét pusztítani nem csak Őmiatta nagy hiba. Harmadik hibánkat itt találjuk meg, de ez már inkább hibák halmazata. A gázoknak több fajtája van jelen a levegőben. Amelyik fajsúlya a levegőnél nehezebb, az a föld felszínének közvetlen közelében helyezkedik el. Ezt a réteget a földfelszín alatt lévő humusz réteg nyeli el, és hasznosítja. A humuszréteg életben tartja a növényeket gyökerükön keresztül, tápanyagot juttatva törzsükbe. Amennyiben a fák, növények lehulló levelét ősszel nem húzzuk össze, tavaszra komposztálódik, bekerül a humusz rétegbe, fenntartva annak rétegét és a folyamat így állandó maradhat. A növények levelének összehúzása és elégetése káros szennyeződéseket juttat a levegőbe, a levelek által elnyelt káros anyagok visszajutásával. Növényeink pedig létezésükhöz szükséges tápanyagot veszítenek ezáltal, mert a komposzt nem kerül a humusz rétegbe. Termőföldjeink a szarvasmarha trágyájának, és az általa kiböfögött metángáz földbe jutásának segítségével válnak igazán bőséges, és egészséges termékenységet biztosító területté. A megfelelő termékenység biztosításának módja a vetésforgó használata, alkalmazása. A levegőnél könnyebb fajsúlyú gázok szintén a felhőrétegbe jutnak mindenhol. Különböző, de kisebb mennyiségben, mint az eső erdők feletti mennyiségben, és ez is ösztönzi a felhőréteget csapadék hullásra. Így történik a csapadék hullásának természetes szabályozása, időben és mennyiségben egyaránt. Földünk felszíne egyenlőtlen, változó. Egy részét szárazföld, más részét állóvizek, bizonyos részét jégréteg alkotja. A szárazföldi részen találhatóak hegyek, dombok, völgyek, sík területek, sivatagok, folyóvizek. Az egyes területek különféle növények, és szerves élőlények állandó élőhelye. Ezek a növények, és élőlények azokon a területeken képesek élni, szaporodni fennmaradni, létezni, ami a számukra megfelelő, állandó életkörülményeket biztosítja. Ahová születnek. Az állóvizekben is növények és szerves élőlények élnek, nekik az az ideális életkörülmény örök helyszíne. Az ember a föld ökológiájának csúcsán helyezkedik el képességei miatt. Mi bárhol ki tudjuk alakítani a számunkra megfelelő életkörülményt. Ezt úgy célszerű megvalósítanunk, hogy a természetet a növényekkel, élőlényekkel együtt eredeti állapotában hagyjuk, óvjuk, fejlesztjük. A Mi életvitelünket, létezésünket szolgálja, segíti a földön létező teljes szerves, és szervetlen természet, minden szereplőjével. A föld felszíni egyenlőtlenségének, tagozódásának okáról a természeti katasztrófák című fejezetben írok. Miért szerves, vagy szervetlen egy élőlény? Benne van a kifejezésben a szerves az élethez szükséges szervekkel rendelkezik, akár az ember. A szervetlen élőlények nem szervekből állnak össze, hanem tagokból. Példaként a fát említem. Gyökér-törzs-ágak-gallyak-levelek-termés. Ezek nem szervek, ezek a fa részei, tagjai, ettől még élőlény, csak szervetlen. Az emberi szervezet kifejezés a szerveink összefoglaló, egységes meghatározása. Az ember tehát ezért szerves élőlény. Az emberi szervezetben található a legtöbb szerv, ezért állunk Mi a természet felett, irányítva azt, őrködve felette. Bővebben erről az ember című fejezetben írok.