A föld

Földünk a legmeghatározóbb, ezért első eleme létezésünknek. A felszínén élünk, születünk, szaporodunk. A felszínén, és közvetlenül alatta minden megtalálható amire szükségünk van. A felszíne alatt, és rajta található erőforrásait használjuk mindennapi létünk élhetővé tételéhez, létezésünk fenntartásához, fejlesztéséhez. Mivel mindent biztosít létezésünkhöz, életünkhöz, ezért méltán viselheti a Földanya kifejezést. Agyunk, tudásunk fejlődésével, kíváncsiságunknak köszönhető felfedezéseinkkel. Kutatásvágyunknak, és fejlesztőképességünknek köszönhetően a mai világot moderné, egyszerűvé, élhetőbbé tettük évezredek kitartó munkájával. Eközben csak azt hagytuk figyelmen kívül, hogy ahhoz, hogy ezt fenntartsuk kizsákmányoltuk rövid idő alatt a földünket. Gyorsabb ütemben használjuk erőforrásait, sok esetben felesleges, nélkülözhető célokra, mint amilyen ütemben az erőforrások képesek visszatermelődni. A föld erőforrásainak kitermelése, felhasználása a mai időkben drasztikus ütemben és mértékben zajlik. Ez kihatással van létezésünk minden elemére, károsan befolyásolva zavartalan működését. Ha elgondolkozunk, ezen a ponton meg is találjuk első olyan hibánkat, amivel a mostani létezésünk megfelelő működésének zavarát okoztuk. A földnek azon kívül, hogy biztosítja számunkra az életet, és az ehhez szükséges erőforrásokat, más az elemekkel szorosan együttműködő feladata is van. A föld feladata a nap és a hold olyan ideális pályán történő mozgásban tartása, mely a létezés megfelelő körülményeit percről-percre meghatározza. A két égitest a nap és a hold mozgásban tartásához a hőt használja. Szabályos formájának, felépítésének, rétegződésének, felszíni egyenlőtlenségének segítségével képes a napot és a holdat neki megfelelő pályán mozgatni, és azon tartani. A felszíne alatt különböző anyagú és szilárdságú rétegződés található, ennek egy mélyebben lévő része képez egy szilárd, hőálló, állandósult burkot, megvédve a felszíne felett található létezést a magas hőtől, ez a szigetelőréteg. Legbelső részén nagyon magas hőálló képességgel bíró, nagyon erős, szilárd, nagy tömegű állandósult fémes összetételű kemény mag található. A kettő között folyékony, sűrű halmazállapotú változó, de nagyon magas hőmérsékletű, forrásban lévő anyag foglal helyet. Ennek az anyagnak a segítségével, változó hőmérséklettel a nap és a hold külső hőjét befolyásolja. Vonzza magához, vagy taszítja magától a napot és a holdat ideális esetben állandó, általa szabályozott módon, neki megfelelő távolságra, szabályos pályán. A szigetelőréteg a belső hő felé haladva egyre szilárdabb halmazállapotú, és egyre hőállóbb rétegződésből áll össze. Egyrészt azért, hogy a hő folyamatosan veszítsen értékéből a felszín felé haladva. Másrészt a belső hő változása által bekövetkezett tágulást, és összehúzódást biztosítani tudja úgy, hogy a föld felszínén ez ne legyen érezhető. A belső szilárd, állandósult magját középen tartva használva tartja magát az égbolton egyhelyben a körülötte keringő bolygók segítségével a mágnesesség felhasználásával. Ezekbe a folyamatokba avatkoztunk bele azzal, hogy a föld belső hőjének szigetelésre szolgáló rétegét saját célunkra nagy mennyiségben felszínre hoztuk. Ha elgondolkozunk melyek lehetnek ezek az anyagok, rájövünk, hogy nincs is akkora szükségünk ezekre az anyagokra. Életünket, mindennapi életvitelünket ezek nélkül is meg tudnánk oldani. Ezek az anyagok nem termelődnek vissza helyükre, és ezzel a tevékenységünkkel nemcsak a föld belső hőjét befolyásoltuk. A föld felszínén használva zavarjuk, befolyásoljuk vele a nap külső hőjét, sugárzását is, ami a hold mozgására is hatással van. Sok olyan anyag van ezek között, amire én azt mondom, hogy tükröt tartunk a nap elé, vagy megtörjük, ezáltal szétszórjuk fényét. Néhány ilyen anyagot a teljesség igénye nélkül felsorolok. Vas, vörös arany, vörösréz, gyémánt, ezüst, alumínium, bronz. Ezek olyan fémes eredetű anyagok melynek szilárdsága, és olvadási hője is magasabb a föld külső szigetelőrétegét alkotó egység, és a föld felszíne között található réteg erőforrásaihoz képest. Mi tartja a belső magot a külső szigetelőréteghez képest középpontban? Erre lehet magyarázat a mágnesesség, mert mind a kettő összetétele fémes eredetű. Erre logikus magyarázattal a természeti katasztrófák fejezetnél írok. Nekünk ésszerű módon csak a szigetelőréteg és a földfelszín között található réteget lenne szabad használnunk létezésünkhöz. Olyan ütemben, és mennyiségben, hogy ezek az erőforrások vissza tudjanak termelődni. A természetes úton zajló visszatermelődés biztosítja számunkra az örök létezést. Ezt ne keverjük össze az örök élettel, mert az nem létezik, erről az ember életéről szóló fejezetben írok. Melyek ezek az anyagok? Szintén a teljesség igénye nélkül. Kőolaj, faszén, könnyen kezelhető földgáz, sárga arany, nemesfémek, egyéb erőforrások. Kialakulásukat, visszatermelődésüket egyetlen jelenség biztosítaná, a vulkán. A vulkánkitöréssel a föld egyrészt a saját belső hőjét szabályozza, és a hő által termelt felesleges gázt, gőzt engedi ki. Másrészt a belőle kiáramló anyag, mely maga a föld belső hőjét biztosító sűrű, folyékony, nagyon magas hővel rendelkező réteg, minden útjába kerülő földfelszínen található anyagot magas hőfokon eléget, amíg mozgásban van, folyik. Szilárd állapotú anyagból a nagy hővel történő égés következtében szilárd állapotú más összetételű anyag keletkezik. Vízzel érintkezve folyékony halmazállapotú anyag keletkezik. Képlékeny anyaggal érintkezve sűrűbb halmazállapotú képlékeny anyag jön létre. Ehhez idő kell, és szükséges hozzá, hogy befedje a föld felszínén található homok, és/vagy érje víz. Több ilyen számunkra használható, nélkülözhetetlen, hasznos anyag keletkezik így. A kőolaj, a faszén, a földgáz, nemesfémek, sárga arany, agyag, egyéb erőforrások. Gondoljunk bele a kőolaj és a faszén is koromfekete, ez csak magas hőfokon égés következtében valósulhat meg. Halmazállapotuk miatt különféle létezésünket segítő célra tudjuk ezeket az erőforrásokat felhasználni. Az olaj folyékony, a szén, a nemesfémek szilárd, a gáz légnemű, az egyéb erőforrások képlékeny halmazállapotúak. Aranyat keveset nyerünk így, azt is folyóvizekben. Amennyiben ezeket az anyagokat megfelelően, ésszerű módon használjuk, felhasználás közben nem juthat annyi szennyeződés a levegőbe, ami a létezésünket veszélyeztetné. Ezek az erőforrások természetes magas hőfokú égést követően keletkeznek, hosszú idő alatt. Egyrészt a magas hővel történő keletkezésük miatt, másrészt a lassú kialakulásuk miatt nem tartalmazhatnak nagy mennyiségű káros anyagot, mely általunk történő felhasználásuk közben jut a levegőbe. A környezetünkre káros anyagok nagy része már a keletkezésük előtti égés közben felszabadul, egy részét kialakulásuk közben a homok és víz tisztítja ki. Ami bennük marad, az már nem számottevő, felhasználásuk közben környezetünkre kárt okozó mennyiség. A most élő közép, és időskorú generációnak a kőolaj, a faszén, a földgáz, és egyéb erőforrások természetes úton történő keletkezését még tanították, kutassatok utána saját memóriátokban. Én is tanultam, és emlékszem is rá. Az olaj, és a szén is vulkanikus eredetű anyag, ahogy a földgáz is. Az olaj víz segítségével, a szén a fa elégésével keletkezik, a vulkánkitörést követő lávának köszönhetően. A könnyen kezelhető földgáz a hűlés következtében keletkezik, miközben a nyersolaj, és a szén alakul ki, a hűlés melléktermékeként. Az egyéb képlékeny halmazállapotú anyagok a homok alatt közvetlenül alakulnak ki, szintén a magas hővel történő érintkezés utáni lassú hűlés folyamata alatt. Az arany, és a nemesfémek a sziklák, kövek elégésével jönnek létre. A képlékeny halmazállapotú réteg felhasználására csak egy példát említek meg. Megformázva, megfelelő hőfokon, megfelelő időn keresztül történő kiégetéssel tömör téglát hozhatunk létre, melynek hőszigetelő értéke is magas. Az így létrehozott építőanyag élettartama több száz év is lehet. Több olyan fontos anyag tud tehát folyamatosan természetes úton, a föld által szabályozva keletkezni, melyet létezésünk fenntartásához felhasználhatunk. Ehhez csak meg kell találnunk a felhasználásuk, és visszatermelődésük közötti egészséges egyensúlyt. Miért nincs vulkánkitörés? Miért szunnyadnak vulkánjaink? A választ, és a megoldást közösen tudjuk megtalálni, de iránymutatóként a természeti katasztrófák fejezetnél írok erről. Bevezetőként ebben a fejezetben azt állítom, hogy földünk megsértődött, mérges ránk, mert Ő nem bántott minket, és ez az első figyelmeztető jel tőle nekünk. Erről a jelek fejezetnél írok bővebben. Megengedi, hogy rajta éljünk. Ehhez biztosítana is mindent folyamatosan, ha Mi emberek nem piszkálnánk azokat az alkotóelemeit amire saját, örök működéséhez szüksége van. Önös érdekeink miatt olyan részeit piszkáltuk, pusztítjuk, ami az Ő tulajdona, nem volt jogunk ezeket elvenni tőle. Pótolhatatlanok számára, ahogy mondjuk a Mi számunkra bármely fontosabb részünk, szervünk. Eljött az ideje, hogy magunkba szálljunk, és igyekezzünk minél gyorsabban visszaadni földünknek, amit elvettünk tőle, és elengedhetetlenül szüksége van saját maga tovább működtetésére, ezzel segíthetjük a létezés örök fennmaradását. A föld felszínén nemcsak Mi emberek élünk, hanem tőlünk különböző, sok fajta élőlény is, melynek egyetlen faja sem képes ellátni azt a feladatot, hogy fenntartsa a létezést. Minden élőlényre nekünk kell vigyáznunk, nekünk kell gondoskodnunk róluk. Ha Mi emberek gondoskodunk róluk, vigyázunk rájuk, biztosítjuk a fajuknak megfelelő életteret, életkörülményt, szabadságot, minden egyes faj ezt azzal hálája meg, hogy nekünk segít. Különböző módokon. A segítséget a természetes élőhelyükön képesek megfelelően biztosítani számunkra. Szárazföldön, vízben, levegőben, erdőkben, hegyekben, síkságokon, mindenütt a földön. Szükségünk is van mindenhol a segítségükre, ezt tudják, és végzik is dolgukat, ha hagyjuk. A föld fontos része a természet. Fák, növények, vizek. A nem emberszabású élőlények a természet ökológiájának, egyensúlyának örök fennmaradását biztosítják. A maguk sajátságos módján, fajuk szerint, különféle életvitelükkel, rájuk szabott életterükben. Állományukat ritkítani, vagy fajokat teljesen elpusztítani, vagy hagyni kipusztulni hiba részünkről, mert felbomlik az egyensúly. Minden fajnak valamilyen feladata van a természet egyensúlyának fenntartásban, ezzel nekünk is segítenek. Amennyiben a fajokat ritkítjuk az általuk végzett tevékenység lassul, fajok pusztulásával pedig egyes feladatok meg is szűnnek, nem tudja helyettük elvégezni más faj. A természetes fajon belüli ritkítás folyamata, a fajok túlszaporodásának megakadályozása nem a mi feladatunk, ezt a fajok maguk végzik. Egyrészt Ők sem élnek örökké, másrészt a ragadozó fajok megeszik, ezzel ritkítják más faj állományát. Ez a folyamat csak akkor nem tud megfelelően működni, ha Mi bármilyen módon beleavatkozunk életükbe. El kell gondolkoznunk, mert megtettük, ez már a második hiba részünkről. Szennyezzük a vizeket, a levegőt. Erdőket írtunk ki, hegyeket robbantunk. Még sorolhatnám azt a rengeteg káros tevékenységünket, mellyel az élőlények létét, fennmaradását veszélyeztetjük. Önös érdekű, és átgondolatlan magatartás részünkről ez, hisz a föld az övéké is, ráadásul tevékenységükkel, feladatuk végzésével nekünk segítenek. Példaként a méhet említem meg. Miközben az általunk fogyasztható, kedvelt, gyógyító hatással is rendelkező mézet állítják elő, a növények porzását is ők végzik. Áldásos tevékenységüknek köszönhetően lehetnek ezáltal gyümölcseink, fáink, virágaink. Ez nemcsak hasznos számunkra, de széppé, színessé is teszik vele a minket körülvevő, és kiszolgáló természetet. A méh csak egy apró rovar, rajta kívül minden élőlénynek valamilyen feladata van, amit elvégez anélkül, hogy rá kellene parancsolnunk. Ezek ösztönök, számukra így természetes az élet. Ha változtatunk életkörülményeiken, megzavarjuk munkájukat, ösztöneik is megváltoznak, mutálódnak alkalmazkodva az általunk okozott változásokhoz. A mutáció következményeként működésük megváltozik, feladatukat másképp végzik, vagy sehogy.